Trika 1 - Kasmír Nem-duális Shaivizmusa
Történelem és alaptanítások
A dokumentum szerzőjének célkitűzése
Ezt a Kasmír Nem-duális Shaivizmusáról szóló webes dokumentumot az argentin Gabriel Pradīpaka alkotta meg. Kattintson ide, ha további információkat szeretne megtudni célunkról. Mivel ez a filozófia körülbelül 1000 éves, meglehetősen újnak számít. Teljesen új nézőpontokat kínál saját természetünkkel és az univerzum természetével kapcsolatban.
Elménknek új eszmékre van szüksége ahhoz, hogy kibontakoztathassa belső lehetőségeit, a Kasmír Nem-duális Shaivizmusa vagy Trika pedig forradalmi gondolatokkal van tele. Mivel az emberiség valóban nagyon rossz állapotban van, tele negatív gondolatokkal, és olyan mulandó dolgokat imád, mint a pénz és a test, a spirituális tanításra rendkívül nagy szükség van.
Amikor valaki nem gondolkodik vagy érez megfelelően, a körülötte lévő univerzum sem harmonikus. A Trika olyan gondolatokat hoz, amelyek megfelelő gondolatokat és érzéseket ébresztenek benned. Ennek következtében a körülötted lévő univerzum harmonikusabbá válik, te pedig valódi boldogságot tapasztalsz meg. Ez a célkitűzés.
Történelem
Ha nem töltötte le a nélkülözhetetlen betűtípust vagy betűtípusokat, nem fogja látni az eredeti szanszkrit karaktereket.
A Trika (Kasmír Nem-duális Shaivizmusa) Kasmírban, India egyik északi tartományában született a Kr. u. IX. században. Mivel a Tantra-k (ősi spirituális könyvek) valódi jelentését eltorzították, a Legfelsőbb Lény Maga (akit ebben a filozófiai rendszerben Śivának neveznek) megnyitotta Vasugupta elméjét (aki abban az időben Kasmírban élt bölcs ember volt). Ezután Śiva arra utasította Vasuguptát, hogy keressen meg néhány sziklába vésett aforizmát. Ezeket az aforizmákat „Śivasūtra-k”-nak nevezték, vagyis Śiva (a Jóságos) aforizmáinak (sūtra-k). De hallgassuk meg a bölcs Kṣemarāja (Kr. u. X. század) eredeti leírását:
इह कश्चिच्छक्तिपातवशोन्मिषन्माहेश्वरभक्त्यतिशयादनङ्गीकृताधरदर्शनस्थनागबोध्यादिसिद्धादेशनः शिवाराधनपरः पारमेश्वरनानायोगिनीसिद्धसत्सम्प्रदायपवित्रितहृदयः श्रीमहादेवगिरौ महामाहेश्वरः श्रीमान् वसुगुप्तनामा गुरुरभवत्।
Iha kaścicchaktipātavaśonmiṣanmāheśvarabhaktyatiśayādanaṅgīkṛtādharadarśanasthanāgabodhyādisiddhādeśanaḥ śivārādhanaparaḥ pārameśvaranānāyoginīsiddhasatsampradāyapavitritahṛdayaḥ śrīmahādevagirau mahāmāheśvaraḥ śrīmān vasuguptanāmā gururabhavat|
E világban (iha), a szent (śrī) Mahādeva (mahādeva) hegyen (girau) élt valaki (kaścid), aki tiszteletre méltó volt (śrīmān). Szívét (hṛdayaḥ) megtisztította (pavitrita) a különféle (nānā), a Legfelsőbb Úrhoz (pārameśvara) tartozó Önmegvalósított Lények (siddha) és Yoginī-k (yoginī) Nemes (sat) Hagyománya (sampradāya). Elkötelezett (paraḥ) volt a Jóságos (śiva) imádata (ārādhana) iránt. A Nagy Úr (māheśvara) iránti odaadásának (bhakti) rendkívüli (atiśayāt) mértéke miatt, amely --vagyis az odaadás-- felragyogott benne (unmiṣat) az Erő (śakti) Alászállása (pāta) --Isteni Kegyelem-- révén (vaśa), olyan tanítást (ādeśanaḥ) adott, amely nem értett egyet (anaṅgīkṛta) az olyan Önmegvalósított Lények (a buddhizmusban) (siddha) tanításaival, mint Nāgabodhi (nāgabodhi) és a többiek (ādi), akik alacsonyabb rendű (adhara) nézőpontokkal (darśana) foglalkoztak (stha). Az Úr nagy tisztelője (mahāmāheśvaraḥ) és egy Guru (guruḥ) volt (abhavat). Neve (nāmā): Vasugupta (vasugupta).
Most elmagyarázom ezt a bekezdést:
Kṣemarāja ennek a leírásnak a szerzője. A nagy Abhinavagupta tanítványa volt, aki a közvetlenül Vasuguptától eredő Śaiva-vonalhoz tartozott. Ezt a filozófiát azért nevezik „Shaivizmusnak”, mert Śivához (a Jóságoshoz), a Legfelsőbb Lényhez kapcsolódik. A „Nem-duális” elnevezés pedig abból ered, hogy azt állítja: az ember és Isten abszolút egységben vannak. Az ember hatalmas szenvedéseken megy keresztül, mert elfelejtette isteni természetét. Felmerülhet benned a kérdés: hogyan felejthetnénk el saját természetünket? Nos, ennek megmagyarázása a Trika (Kasmír Nem-duális Shaivizmusa) egyik célja. Ezenkívül, mivel Kasmírban született, hozzáteszik az „Kasmír” megjelölést is. A születését illetően a dolgok nem ilyen egyszerűek, de egyelőre el kell fogadnod ezt a változatot.
Vasugupta a Mahādeva hegyen élt. Guru volt. A „Guru” szót általában „tanítóként” fordítják, de ez nem helytálló. A Guru olyan személy, aki közvetlenül adományozza az embereknek a felszabadulást. A Guru maga az Isteni Kegyelem megtestesülése, és olykor tanít is. A Gurunak azonban nem szükséges tanítania. Egy Guru (ha sikerülne találnunk egyet) gyorsan megszabadíthat bennünket a kötelékektől, de rendkívül ritka. Ezzel szemben egy tanító csupán „tanít”, és tudásának segítségével az emberek mintegy felszabadulhatnak. Ez a Guruval kapcsolatos magyarázat azonban csak hozzávetőleges. Nagyon nehéz pontosan leírni, hogy mi is a Guru, mivel ő (bármilyen formát öltsön is) túl van a szavakon. Valójában a Guru nem fizikai forma vagy emberi lény, hanem inkább egy Kozmikus Alapelv, amely egy emberi lényen keresztül működik.
Talán azon tűnődsz, ki volt Nāgabodhi. Nos, ő egy híres buddhista tanító volt, aki körülbelül Kr. u. 500-700 között élt. Vasugupta körülbelül Kr. u. 900-ban élt Kasmírban. Nāgabodhi írta a „Śrīguhyasamājamaṇḍalopāyikāviṁśavidhi” című művet (amelynek hosszú a címe), amely a „Guhyasamāja” (egy buddhista Tantra) alapján készült. Az említett buddhista tanítók (Nāgabodhi és a többiek) által tanított doktrínák nem egyeztek Vasugupta tanításával, különösen ami a Végső Valóság természetét illeti.
A Siddha-k önmegvalósított férfi Yogī-k, míg a Yoginī-k önmegvalósított női Yogī-k. Vasugupta spirituális leszármazási vonala vagy Nemes Hagyománya (satsampradāya) Siddha-kból és Yoginī-kből állt. Az Úr iránti rendkívüli odaadásának gyökerei a „Śaktipāta”-ban --az Erő Alászállásában-- rejlettek. Az „Erő Alászállása” ebben az összefüggésben „Isteni Kegyelemként” is fordítható. A Śaktipāta folyamata azonban nem írható le könnyen. Később megpróbálom elmagyarázni.
Kṣemarāja így folytatja:
कदाचिच्चासौ द्वैतदर्शनाधिवासितप्राये जीवलोके रहस्यसम्प्रदायो मा विच्छेदीत्याशयतोऽनुजिघृक्षापरेण परमशिवेन स्वप्नेऽनुग्रह्योन्मिषितप्रतिभः कृतो यथात्र महीभृति महति शिलातले रहस्यमस्ति तदधिगम्यानुग्रहयोग्येषु प्रकाशयेति।
Kadāciccāsau dvaitadarśanādhivāsitaprāye jīvaloke rahasyasampradāyo mā vicchedītyāśayato'anugṛkṣāpareṇa paramaśivena svapne'nugrahyonmiṣitapratibhaḥ kṛto yathātra mahībhṛti mahati śilātale rahasyamasti tadadhigamyānugrahayogyeṣu prakāśayeti|
És (ca) egyszer (kadācid) a Legfelsőbb (parama) Śiva (śivena), aki arra törekedett (pareṇa), hogy Kegyet (anujighṛkṣā) adományozzon, azzal a szándékkal (iti-āśayataḥ), hogy: „Ne szakadjon meg (vicchedi) a Titkos (rahasya) Hagyomány (sampradāyaḥ) az élőlények (jīva) ezen világában (loke), amelyet többnyire (prāye) átitat (adhivāsita) a dualista (dvaita) nézőpont (darśana)!”; álmában (svapne) felébresztette (unmiṣita... kṛtaḥ) annak (Vasuguptának) tudatosságát (pratibhaḥ), isteni Kegyelmet adományozva neki (anugrahya). (Ezt mondta neki:)
„Itt (atra), ezen a hegyen (mahībhṛti), egy nagy (mahati) kőlap (tale) alatt, a sziklán (śilā) található (asti) a Titkos Ezoterikus Tanítás (rahasyam). Miután megszerezted (tat adhigamya), tárd fel (prakāśaya) azok előtt (yogyeṣu), akik alkalmasak az Isteni Kegyelem (anugraha) befogadására.”
És most következzen a magyarázatom:
Mivel Śiva, a mindannyiunkban jelen lévő Legfelsőbb Lény nem akarta, hogy a Titkos Hagyomány megszakadjon, álmában azt mondta Vasuguptának, hogy a Titkos Ezoterikus Tanítás a Mahādeva hegyen egy nagy kő alatt található. A Titkos Hagyomány mindazon valódi tanítók összességéből állt, akik a Tantrák valódi jelentését tanították. Most pedig, az e szent könyvekben (Tantra-k) található jelentések egyre növekvő eltorzítása miatt, Magának Śivának kellett közbelépnie.
Ezt a világot többnyire átitatja (befolyásolja) a dualista nézőpont. Egyszerűen fogalmazva, az élőlények különállónak és Istentől különbözőnek tekintik magukat. Így hatalmas és szükségtelen szenvedéseken mennek keresztül. A Trika (Kasmír Nem-duális Shaivizmusa) szerint semmi sem lehet Istentől különböző vagy elkülönült, mert Ő minden, és az egész Teremtés Ő maga. Ez nem panteizmus, mivel a Trika azt mondja, hogy Isten mindannyiunkban jelen van, és mi mindannyian Isten vagyunk, nem pedig egy része vagyunk. Teremtésének minden egyes részében teljes „egészként” él. Ez a gondolat kétségtelenül vitatható lehet, ahogyan minden új gondolat. Azért vitatható, mert megingatja az ember egoista felépítését, és forradalmat idéz elő benne. Mielőtt elutasítaná az új eszméket, az embernek gondosan tanulmányoznia kellene őket. Ezért a Kasmír Nem-duális Shaivizmusa által megfogalmazott összes új gondolatot --mintegy újdonságként (a Trika több mint 1000 éves)-- először elemezni kell, majd elfogadni vagy elutasítani. Ez bölcs magatartás lenne.
Az említett egység ellenére az ember valamiképpen elfelejtette ezt az igazságot, elfelejtette isteni természetét, és tudatlanságba süllyedt. A Trika és sok más filozófiai rendszer különböző módokon magyarázza a felejtés folyamatát. A Trika által adott magyarázatot később fogjuk elemezni.
Śiva konkrét utasításokat adott Vasuguptának. Vasugupta teljesítette az Ő parancsát, és most mi is élvezhetjük a nagy kövön talált Titkos Ezoterikus Tanítást. Hallgassuk tovább Kṣemarāját:
प्रबुद्धश्चासावन्विष्यंस्तां महतीं शिलां करस्पर्शनमात्रपरिवर्तनतः संवादीकृतस्वप्नां प्रत्यक्षीकृत्येमानि शिवोपनिषत्सङ्ग्रहरूपाणि शिवसूत्राणि ततः समाससाद।
Prabuddhaścāsāvanviṣyaṁstāṁ mahatīṁ śilāṁ karasparśanamātraparivartanataḥ saṁvādīkṛtasvapnāṁ pratyakṣīkṛtyemāni śivopaniṣatsaṅgraharūpāṇi śivasūtrāṇi tataḥ samāsasāda|
Felébredvén (prabuddhaḥ ca), ő --vagyis Vasugupta-- (asau) keresni kezdte (anviṣyan) azt a (tām) nagy (mahatīm) követ (śilām). (Miután megtalálta,) pusztán (mātra) a keze (kara) érintésével (sparśana) megfordította (parivartanataḥ), és saját szemével látta (pratyakṣīkṛtya) az álom (svapnām) beigazolódását (saṁvādīkṛta). Így (tatas) megszerezte (samāsasāda) ezeket (imāni) Śiva (śiva) aforizmáit (sūtrāṇi), amelyek (rūpāṇi) Śiva (śiva) Ezoterikus Doktrínájának (upaniṣad) gyűjteményét (saṅgraha) alkotják.
Vasugupta felébredt, visszaemlékezett az álmára, és elment arra a helyre, ahol a nagy kőnek lennie kellett. Megtalálta, majd pusztán a kezével megfordította, ezzel igazolva álmát. Vasugupta 77 aforizmából álló gyűjteményt szerzett, amelyet „Śiva aforizmáinak -- Śivasūtra-k”-nak neveztek. A Śivasūtra-k a Trika irodalmának rendkívül fontos Szentírását alkotják. Vasugupta megtanította ezeket a szent aforizmákat tanítványainak: Kallaṭának és a többieknek, akik alkalmasak voltak az Isteni Kegyelem befogadására. Ezek a tanítványok továbbadták őket saját tanítványaiknak, és így tovább. Így született meg egy hatalmas irodalom.
Nos, most elmagyarázom a Trika alapvető tanításait:
Alapvető tanítások
Hosszú ideig gondolkodtam azon, hogyan magyarázhatnám el az alapvető tanításokat anélkül, hogy bármit hozzáadnék a saját elképzeléseimből. Valóban nehéz egy olyan nagyszerű filozófiát tanítani, mint a Trika, anélkül, hogy személyes véleményeket fűznénk hozzá. Mivel a véleményeim összekeverednek a valódi tanításokkal, nem könnyű különválasztanom őket. Az ember nem ismeri önmagát, még akkor sem, ha azt képzeli, hogy igen; ezért a személyes elképzelések és az eredeti tanítások elkülönítésének feladata meglehetősen bonyolult.
Megpróbálom a megkülönböztetés kardját használni, hogy a lehető legobjektívebb legyek. Elnézést kérek az esetleges hibáimért. Mindezeket a tanításokat később részletesen elmagyarázom (a Trikáról szóló következő webes dokumentumokban).
Az alapvető tanítások a következők:
1) A „Trika” jelentése „hármas”. Az egyik értelmezés szerint a Kasmír Nem-duális Shaivizmusát azért nevezik Trikának vagy Hármas Rendszernek, mert Śiva, Śakti és Nara természetét elemzi. Śiva Isten, Śakti pedig Isten Én-tudatossága. Nara az ember (az emberi lény). A Trika azt tanítja, hogy Śiva, Śakti és Nara nem különböznek egymástól. Röviden: Az ember és Isten egy és ugyanaz. Valójában az egész univerzum Énje egyedül a Legfelsőbb Én, akit ebben a filozófiai rendszerben Śivának neveznek.
2) Ezért nincs különbség Śiva (Isten) és Śakti (Isten Én-tudatossága) között. Isten létezik, és tudja, hogy létezik. Egyáltalán nincs közöttük semmiféle különbség.
3) Śiva Isten statikus aspektusának elnevezése.
4) Śakti Isten dinamikus aspektusának elnevezése.
5) Śiva-Śakti maga a Szabadság.
6) Ezért az emberi lény is eredendően szabad.
7) Az emberi lény azonban a „mala” miatt köteléket tapasztal meg (korlátozó állapot).
8) Mindazonáltal ez a mala nem az emberi lényen kívül található valami.
9) Isten a mala (tisztátalanság, korlátozó állapot) révén „emberré” válik (úgymond; hiszen végső soron Isten Isten marad, és valójában nem válik semmivé). Egyszóval a mala Istentől ered.
10) Śiva, vagyis Isten nem tétlen. Rendelkezik Śaktival, vagyis Én-tudatossággal. Röviden: Akarattal rendelkezik, amelyből a Tudás és a Cselekvés ered.
11) Amikor egy emberi lény felismeri Śivával és Śaktival való eredendő egységét, a „mala” (korlátozó állapot) teljesen megszűnik létezni.
12) Felismerése véget vet az egész „látszólagos” köteléknek.
13) Mivel az emberi lény lényegét tekintve Isten, megnyilvánítja a teljes körülötte lévő univerzumot (talán „nehezen elfogadható” tanítás).
14) Annak ellenére, hogy az Isten és az emberi lény közötti nem-dualitás meghatározó ebben a filozófiai rendszerben, az összes többi nézőpontot (többnyire dualista nézőpontokat) szintén megmagyarázza és magában foglalja.
15) Az univerzum Isten Erőinek játékos kibontakozása. Ezért az univerzum éppen most, az Örömből születik.
16) Az emberi lény akkor tapasztal boldogtalanságot, amikor megfeledkezik spirituális természetéről.
17) Amikor visszaemlékszik spirituális természetére, és felismeri Istennel való egységét, a boldogtalanság boldogsággá változik.
18) A mala, vagyis a tisztátalanság nem más, mint saját lényegi természetünk tudatlansága.
19) Az emberi elme maga Śakti, amely az egymást követő összehúzódások folyamatán ment keresztül.
20) Ezért az emberi elme csak akkor tapasztal teljes boldogságot, amikor egyesül Istennel.
21) Isten nem üresség, hanem egy Én-tudatossággal teli Én.
22) Úgy tűnhet, hogy „üresség”, mert legbensőbb természetében nem tartalmaz semmilyen tárgyat.
23) Az emberi lénynek meg kell értenie, hogy saját elméje az Isteni Elme, amely az egymást követő összehúzódások folyamatán ment keresztül.
24) Következésképpen az elme megértése ösztönzött, nem pedig annak egyszerű irányítása.
25) Ahhoz, hogy valaki irányítani tudja az elmét, úgymond, először meg kell értenie azt.
Nos, úgy gondolom, egyelőre ennyi elegendő. Tudom, tudom, ezek a tanítások, ilyen módon kifejtve, valamiféle dogmának tűnhetnek. Kérlek, légy türelmes. Később (a Kasmír Nem-duális Shaivizmusa: 2., 3. részében stb.) teljes magyarázatot adok az itt csupán vázlatosan ismertetett valamennyi tanításról.
És most befejeztem a munkámat. Találkozunk a „Trika: 2. rész”-ben.
További információk
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.